Nemrég meghívást kaptunk a DIG-IT Podcast műsorba, ahol Dr. Bakota Tibor, a FrontEndART Kft. ügyvezetője és Kónya Róbert, a FrontEndART Kft. kereskedelmi vezetője képviselte cégünket. A közel háromnegyed órás beszélgetés során olyan aktuális és a mindennapi működéshez szorosan kapcsolódó témák kerültek elő, amelyek ma szinte minden IT- és üzleti döntéshozót érintenek. A podcastben az alábbi témákat vették sorra: a mesterséges intelligencia valós szerepe a szoftverfejlesztésben, a hatékonyságnövelés lehetőségei és korlátai, a junior fejlesztők helyzete, valamint a biztonsági és szabályozási kérdések egyre növekvő súlya.
Valós szakmai párbeszéd sallangok nélkül
A DIG-IT Podcast meghívását azért fogadtuk el, mivel ritkán adódik olyan szakmai fórum, ahol valóban idő és tér jut a bonyolult összefüggések kibontására. A digitalizációról és a mesterséges intelligenciáról ma rengeteget hallani, mégis ritkán kerülnek szóba azok a mindennapi kérdések, amelyekkel a fejlesztési és üzleti oldalon ténylegesen szembesülünk. Ez a podcast viszont lehetőséget adott arra, hogy tapasztalatokra építve, leegyszerűsítések nélkül beszéljünk arról, hogyan alakítja át az AI a szoftverfejlesztési folyamatok működését.
Automatizáció és AI: hol húzódik a határ?
A podcast egyik központi témája a hatékonyságnövelés AI-támogatott szoftverek segítségével volt. Szó esett arról, hogyan jelenik meg a mesterséges intelligencia a fejlesztési és tesztelési folyamatokban, és milyen feltételek mellett hoz valódi versenyelőnyt. A tapasztalatunk az, hogy az AI akkor működik jól, ha pontosan körülhatárolt problémákra alkalmazzuk, és illeszkedik a meglévő folyamatokhoz.
Szóba került az AI agentek és a klasszikus automatizáció közötti különbség is. Nem minden folyamat igényel adaptív, tanuló rendszert: sok esetben a determinisztikus megoldások átláthatóbbak, jobban auditálhatók és kisebb kockázatot jelentenek. A beszélgetés fókusza azon volt, hogy egy adott helyzetben mely megközelítés szolgálja legjobban a stabilitást, a biztonságot és a hosszú távon fenntartható működést.
Junior fejlesztők és a tanulási út átalakulása
Továbbá szó esett a junior fejlesztők helyzetéről is, hiszen ez az egyik legérzékenyebb kérdés jelenleg a szakmában. A beszélgetés során arról osztották meg a FrontEndART képviselői a tapasztalatainkat, hogy az AI nem eltünteti a pályakezdő szerepeket, sokkal inkább teljesen átrajzolja a fejlődési útvonalat. A belépő szintű feladatok egy része valóban automatizálható, de ettől még nem tűnik el az alapok elsajátításának szükségessége. A valódi kihívás abban rejlik, hogyan marad meg a mélyebb megértés, a rendszerben való gondolkodás és a felelősségvállalás akkor is, amikor a modern szoftvermegoldások egyre gyorsabban születnek.
Biztonság és szabályozás a tervezés szintjén
A beszélgetés jogi és szabályozási dimenzióját Dr. Dávid Péter, a fintechjog.hu alapítója segített árnyalni. Az AI Act és a NIS2 kapcsán egyértelműen kirajzolódott, hogy a mesterséges intelligencia használata ma már vezetői és szervezeti felelősség is. A megfelelés nem dokumentációs teher, hanem tervezési alapelv.
A „compliance by design” megközelítés azt jelenti, hogy az adatvédelem, a biztonság és az auditálhatóság már a rendszer tervezési fázisában megjelenik. Ez különösen fontos ott, ahol érzékeny üzleti vagy személyes adatokkal dolgozunk, és ahol az AI döntéseinek következményei messze túlmutatnak a technológián.
Miért aktuális most ez a téma?
A podcastben elhangzott gondolatokat nemcsak a napi projektjeink igazolják. A McKinsey kutatása szerint a generatív AI megfelelően alkalmazva akár 30-40%-os hatékonyságnövekedést is hozhat a tudásalapú munkakörökben. A hangsúly azonban nem magán az eszközön van, hanem azon, hogy világos üzleti célok mentén, kontrollált folyamatokba illesztve történik-e az alkalmazása. Azoknál a szervezeteknél, ahol az AI elszigetelt megoldásként jelenik meg, a várt előnyök gyakran elmaradnak.
Hasonló következtetésre jut a Stanford AI Index jelentése is, amely szerint az AI üzleti értéke nem a tömeges, minden területre kiterjedő használatból származik. Sokkal inkább azok a célzott alkalmazások hoznak kézzelfogható eredményt, ahol az AI egy jól meghatározott problémára ad választ, mérhető hatással a hatékonyságra, a minőségre vagy a kockázatok csökkentésére. Ez a megközelítés erősíti azt a szemléletet, amely a podcastben is végig jelen volt: az AI akkor válik valódi értékké, ha tudatos döntések és felelős tervezés áll mögötte.
Kinek szól ez az epizód?
Egyrészt annak ajánljuk ezt a részt, akik szeretnének tisztábban látni abban, hogyan illeszkedik a mesterséges intelligencia a mindennapi fejlesztési és üzleti működésbe. Amennyiben IT-vezető, fejlesztő vagy döntéshozó szerepkörben dolgozol, azért hallgasd meg, hogy megértsd, hol húzódnak a valódi lehetőségek és a kockázatok határai.
Számunkra a DIG-IT Podcast epizódja pontosan erről szólt: tiszta gondolkodásról egy gyorsan változó technológiai környezetben. Innen is szeretnénk megköszönni a meghívást a DIG-IT Podcast szerkesztőinek, Személyi Lászlónak és Szekér Zoltánnak. A podcast pedig ezen a linken meghallgatható. Jó szórakozást!